Napok telnek el így...

Mindennapjaim háborúk. Harcot vívok, hogy csendben maradjak, harcot, hogy a tiszta, kiforrott, kifehérült gondolatot elérjem. Hiszek a harc megnemesítő erejében, a küzdelem romantikusságában.
Mindennapjaim csatája ez, azért, hogy a bennem rejlő polifónia tézisei, ellentétei egymásba oldódjanak.
Harc a mindennapokban. Harc az utcán, otthon, bárhol.
Harc a pénzemért, amit el akarnak venni. Orvul rámtámadhatnak bárhol és bármikor, sőt, itt állnak már lesben.

Cím nélkül...

Egyszer fent, egyszer lent, és még lentebb, elnehezült, fáradt vén szemek.