Dilemma

Segíts fel, kérlek, látom a szemedben, hogy te kedves vagy, bár nem ismerhetjük egymást!... Valahogy elestem, magad is láthatod, erre a koszos és hideg kőlapra, ezen jár mindenki, azért koszos... Nagyon sokan járnak erre, de ezt minek magyarázzam neked, magad is jól tudod, te is erre jársz nap mint nap... Nem tudom ki vett már észre, de még mindig itt fekszem... Nem is tudom, miképpen kerültem a földre... Nagyon fáj a lábam, képtelen vagyok, ráállni. Segíts, kérlek, benned ösztönösen megbízom... Csak mennek az emberek, le sem akarnak pillantani, nem miattam...

Ha segítek csak újra elesel, megtapodnak, aztán fáj... Ejh, nézd, hogy csillog a szemem, add a kezed, és vigyázz magadra...!